Effektusok, anomáliák és a Liesegang mintázatok természetes előfordulásai
A mesterségesen kivitelezett laboratóriumi kísérleteken túl Liesegang mintázatok a természetben is előfordulnak a legkülönbözőbb helyeken (csontok, fogak, achát ásványok, daganatok, baktériumtenyészetek, ötvözetek stb.). Ennek megfelelően - amint arra egy geológus bölcsen rámutatott – a XX. század során bármi, ami csíkos volt, nehezen kerülhette el, hogy hírbe ne hozzák a Liesegang-jelenséggel ...
Melyik lehet a helyes elmélet?
A periodikus csapadékképződés elméleteivel a legnagyobb probléma az volt, hogy bár általában teljesen eltérő alapfeltevésekből indultak ki, részben valamennyi modell sikeresnek bizonyult. Adódik tehát a kérdés: ki és mégis hogyan fogja eldönteni, hogy a sok lehetséges leírás közül melyik a helyes?
Egyáltalán létezik általános modell?
A másik elvi problémát azok az anomális mintázatok jelentik, amelyekről számos, egymástól független szerző beszámolt.
Létezhet-e olyan modell, amely egymaga képes leírni az összes szabályos és szabálytalan mintázatot, vagy mindegyikhez másik elmélet szükséges?
Mivel látszólagos egyszerűsége ellenére 1896 óta senki nem volt képes általános magyarázatot adni a Liesegang jelenségcsoportra, a kutatók többsége azon a véleményen volt, hogy a periodikus csapadékképződés nem egyetlen jelenség, a megfelelő modellt tehát azért nem találták, mert efféle általános leírás nem is létezik.
Liesegang listája...
Túl azokon a természetes mintázatokon, amelyek zavarba ejtően hasonlítanak a Liesegang gyűrűkhöz, számos olyan speciális vagy anomális mintázatképződési trend is létezik, amelyet laboratóriumi körülmények között figyeltek meg és reprodukáltak, tehát biztosan köze van az alapjelenséghez.
Ennek megfelelően ha létezne a Liesegang-jelenségnek általános modellje, annak minimálisan a következő dolgokat kellene tudni reprodukálni:
- Normál mintázatok (távolságtörvény, időtörvény, szélességtörvény, Matalon-Packter szabály)
- Fordított mintázatok (teljesen, részlegesen és visszatérő módon fordított mintázatok)
- Kettőzött mintázatok (kétféle periodicitás ugyanabban a rendszerben)
- Kaotikus mintázatok
- Gömb illetve ellipszoid alakú csapadékzónák keletkezése
- Tovaterjedő hibahelyek, amelyek 2D és 3D elrendezéseben is megjelennek
- Spirálok (2D) és hélixek (3D) keletkezése
- A gravitációs tér torzító hatása
- Heterogén kémiai hullám keletkezése komplexképzéssel oldódó csapadékok esetén