Kémia érettségi számokban

A fenti bölcsességet - ami Churchill szájából állítólag soha nem hangzott el - talán annyival lehetne kiegészíteni, hogy a statisztikai következtetések közül csak azokat illik komolyan venni, amelyeknél a tények félreértelmezését önerőből végeztük el.

Lássunk hát hozzá!

2013 előtt az általános orvosnak, fogorvosnak, gyógyszerésznek vagy állatorvosnak jelentkező diákok számára csak egy emelt szintű érettségi volt kötelező, utána már kettő. El kellett tehát mindenkinek döntenie, hogy az emelt biológia mellé emelt szintű kémiát, vagy emelt fizikát választ.

Mint az ábrán látható, a biológia és fizika érettségin résztvevők száma az elmúlt másfél évtizedben csak leköveti a populáció hullámzását, a kémia érettségi létszáma azonban 2013 után hirtelen csaknem megháromszorozódott.

A vizsgázók tehát döntöttek: ha már balhé, legyen kémia.

És lássuk be, évi 3500 érettségiző nem tévedhet!

Az állítás HELYTÁLLÓ!

A két kötelező emelt érettségi bevezetésével az érettségi pontszámok eloszlásának jellege drámaian megváltozott, és az új helyzet a mai napig fenn is mardt.

2013 előtt a többség pontszáma valahova 70 és 100 közé esett, nagyjából 80-85 pont körüli maximummal, tehát a diákok jól felkészültnek tűntek.

2013 után ezzel szemben 30 és 80 pont között az eredmények eloszlása csaknem egyenletes, vagyis az érettségi elkezdett kínosan hasonlítani a lottósorsoláshoz.

Az állítás tehát a kémia érettségivel kapcsolatban föltétlen HELYTÁLLÓ!

A probléma ezzel az állítással az, hogy az eloszlásgörbe fenti változása - különösen történelmi léptékben - gyakorlatilag pillanatszerűen ment végbe. Az írásbeli eredmények mediánja 2011-ben 73 pont, 2012-ben 56, míg 2013-ban már csak 48 és utána végig 50 körül billeg.

Talán nem túl nagy merészség azt feltételezni, hogy azoknak a tanároknak, akik 2011-ben még rendesen felkészítették a diákjaikat, nem múlhatott el ez a képességük 2 év alatt.

A jelenség sokkal életszerűbb magyarázata inkább az lehet, hogy a diákok 30-50 százaléka egészen csúnyán "elméri" a megoldandó feladat nagyságát.

Ezt támasztja alá amúgy az a tény is, hogy mi magunk is számos "csodás gyógyulásnak" voltunk már szemtanúi (és kiváltói), bár ehhez a kézrátételnél kicsit többre volt szükség.

A közben eltelt egy évtized alatt a világ persze egyre közelebb került a fenti állításban megfogalmazott helyzethez. Tudunk olyan diákról, akinek néhány évig de facto nem volt kémiatanára, de olyanról is, akinek 4 év alatt volt 9.

Ezzel együtt 2013-ban még minden bizonnyal volt reális esély a felkészülésre.

Az állítás (eredeti formájában) tehát TÉVES!

Az állítás az adatok alapján egyértelműen igaz, olyannyira, hogy a szóbelin szerzett pontok eloszlásában még a 2013-as "nagy váltás" sem okozott semmiféle változást.

A vizsgázók 18 százaléka eleve a maximális 50 pontot kapja, de az eloszlás alapján az is kijelenthető, hogy felkészült embernek a szóbelin 45 pont alatti teljesítményt nyújtani szinte lehetetlen.

Szóban tehát nem igazán derülnek ki a hiányosságok, a "max. majd kidumálom valahogy" módszer itt működni látszik.

Eltekintve persze az extrém esetektől...

Ez egyben sajnos azt is jelenti, hogy a végeredmény gyakorlatilag már az írásbelin eldőlt, ez itt csak a ráadás.

Az állítás HELYTÁLLÓ!

Az adatok alapján ennek az állításnak épp az ellenkezője tűnik igaznak!

Az, hogy kinek mi a "nehéz", nyilván erősen szubjektív, de az átlag vizsgázó bizonyára azt a feladatsort fogja nehéznek megélni, amin ő maga rosszul teljesített.

Márpedig az októberben szerzett pontok eloszlása a májusi eredményekhez képest látványosan jobbra tolódott és statisztikai szempontból is "egészségesebbnek" tűnik (jobban hasonlít a normális eloszlásra).

Az októberi "nagy javulás" legvalószínűbb oka a májusi kudarc kijózanító hatása. Akinek ott túl rövid volt a futópálya a felszálláshoz, az - jó esetben - már tudja, miért nem volt elég a négy hajtóműből csak kettőt bekapcsolni.

Októberben tehát már csak az próbálkozik újra, aki eleve felkészültebb volt, így reális esélyt lát a sikerre.

Saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy egy nyári, intenzív felkészüléssel nagyjából 15-20 ponttal lehet emelni az írásbeli eredményét. Ha tehát valaki májusban valahol 50-60 pont körül teljesített, annak érdemes ezzel próbálkoznia.

30 ponttal, vagy pláne az alatti teljesítménnyel nagyon kicsi az októberi siker esélye!

Összességében az októberi érettségik feltehetőleg se nem könnyebbek se nem nehezebbek a májusinál, egyszerűen más a vizsgázók összetétele. Hogy ezzel együtt mégis hogyan terjedhetett el a fenti legenda, az már a pszichológia tárgykörébe tartozik.

Az állítás TÉVES!

Mivel az Oktatási Hivatal adatbázisából a vizsgázók oktatási intézménye nem, csak a megye derül ki, konkrétan az egyes középiskolák teljesítményét nem lehet megvizsgálni.

Egy Budapest kontra vidék összehasonlításnak ugyanakkor nincs akadálya!

A "budapesti elit" tehát a 100 pontos dolgozatok 44 illetve 40 %-át tudhatja magáénak. Ez valóban kissé magasabb, mint amekkora részét a budapesti vizsgázók a teljes populációnak kiteszik (~30 %).

Ezzel együtt talán biztonsággal kijelenthető, hogy sem a zsenialitás, sem a disznó nagy szerencse nem Budapest privilégiuma.

Az állítás TÉVES!

Ez ismét erősen szubjektív kérdés, ezért megpróbáltam az adott téma szempontjából teljesen gyakorlatiasan megközelíteni.

Ha valaki 85, vagy ennél több pontot szerez az emelt kémia érettségin úgy, hogy az egyéb eredményei is ehhez hasonlóak, akkor bármelyik magyar egyetemre felveszik, ahol ez a tárgy része a követelményeknek.

A minőség pragmatikus mérőszáma tehát lehet az, hogy hány vizsgázó jutott be biztosan, "csont nélkül" az általa elsőként megjelölt felsőoktatási intézménybe, vagyis hánynak volt 85-nél több pontja.

Az ábrán a pontok mutatják Budapest ekként definiált "biztos befutóinak" számarányát, a piros vonal a fővárosnak a populációban betöltött arányát.

Látható, hogy Budapest az elmúlt több mint egy évtizedben egyértelműen felülteljesített. 2014-ben például a sikeres vizsgázók 40 %-a volt budapesti, holott a teljes populációnak alig 30 %-át adta a főváros.

Más években az eltérés nem ennyire látványos, de a pontok láthatólag tendencióztusan a vonal fölé esnek.

Összességében tehát kijelenthető, hogy az emelt szintű kémia érettségiken Budapest saját súlyához képest 10-30 %-ban valóban felülteljesít.

Az már persze ebből nem derül ki, hogy a pozitív minőségi eltérést a közoktatás adja, vagy az a tény, hogy Budapesten nemcsak megfelelő középiskolát, de szükség esetén magántanárt is könnyebb találni...

Az állítás HELYTÁLLÓ!

Az adatok forrása az Oktatási Hivatal nyilvánosan elérhető anonimizált adatbázisa.

Bár jelentős torzítást nem okozna, a statisztikából kimaradt a két "COVID év" (2020,2021).

Szintén kimaradtak azoknak az eredményei, akik írásban nem, csak szóban vizsgáztak és ezt duplázták. (Ez éves szinten jellemzően 20-nál kevesebb embert jelent a 3500-as összlétszámhoz képest.)

A simított görbék mozgó átlagolással készültek, 5 egységnyi ablakszélességgel, az adasorok mindkét végén nullához simítva.